1848. november 1-től kezdve Magyarország és kapcsolt részek minden lakosa, minden közterhet különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik. Továbbá robot, dézsma és pénzbeli fizetések alól mentesítve lettek a jobbágyok. Schlick osztrák tábornagy fenyegetően lépett fel a Debrecenbe menekült országgyűlés ellen. Ekkor Klapka úgy dönt, hogy a Tisza keleti partjára vonul a honvéd sereg, majd a hidat felgyújtotta maga után. 1849. január 30-án a felső-tiszai hadtest a következő állást foglalta el. Schulcz dandárja a jobbszárnyon Szabolcs és Timár községben, Dessewffy és Gedeon dandárja középen Rakamazon, Bulharyn dandárja pedig Nagyfaluban és Eszláron. Január 31-én Schlick megindította a támadást. A Tisza befagyott jegén próbálkozott átjutni, de a védelemre hátrahagyott zászlóalj visszaverte a jégen átkelni akaró osztrákokat, majd késő estig tartó kölcsönös ágyútüzelés követte. Az eredményes magyar védekezés után Schlick visszavonult és elhagyta Tokajt. Klapka hadteste 10 napig tartózkodott Rakamazon. 12.500 embert és 2.500 lovast, melynek felét Rakamazon, a másik felét Timáron, Nagyfalun és Eszláron szállásolták be. Ezeknek élelemmel és tüzelővel való ellátása nagy erőfeszítést jelentett. Az ellenség elvonulása után Klapka igyekezett a Tisza nyugati partján elhelyezkedni, ameddig a zajlás nem akadályozza az átkelésüket. Az elvonuló hadtestet megrakott hosszú szekérsor követte. 1849 június 28-án az orosz invázió négy hadtestből álló csapata fosztogatta Rakamazt.

I. Ferenc József 1857. május 4-én nejével a szépséges Erzsébet királynéval magyarországi körutat tett, amelynek során Bereg megye szép tájaival akart megismerkedni, ahol a kincstár szép erdőgazdasággal rendelkezett. Az áthaladásukat Rakamaz és Tokaj között felállított kőszobor örökíti meg. Rakamazra 1858. szeptember 5-én robogott be az első vonat. Az első tiszai és a vízáteresztő vasúti hidak fából készültek. A vasúti és a közúti vashidak az 1890-es években épültek. A vasút alkalmassá tette Rakamazt dohányraktár, közraktár és terményraktár létesítésére. Ezzel a község a dohánybeváltás központja lett, amely több száz munkásnak adott kenyeret. A terménykereskedők itt vásárolták fel és vagonírozták be a környék áruit.
Az önállóvá vált kisgazdaságok a robotmunkával művelt földet bérletként továbbra is használták. Az állattenyésztés fejlesztésével erős belterjes gazdaságok alakultak ki és megvásárolhatták a bérletként használt földeket. A töltések és a Tisza szabályozásánál kordélyos vállalkozások alakultak a kubikus munkák elvégzésére, az így szerzett jövedelmeket földvásárlásba fektették, amely a község határán túlra is kiterjedt. Így alakult ki Rakamazon több százholdas gazdaság. Rakamazon 1900-ban 554 ház és 3740 lakos volt.

A Tisza hajdan és most