III. Henrik német-római császár, hogy Péter király híveinek számát szaporítsa és a vidék hűségét, biztosítsa 1045-ben Gut-Keled nemzetséget hagyva Magyarországon. E nemzetség Hohenstaufen várából származott és Rakamazon kapott birtokot.
Nem ismert, hogy a Gut-Keled nemzetség a XI. és a XII. században a királyi hűségnek mennyire tett eleget, mivel a tatárjárás idején minden oklevél megsemmisült. A százdi apátság 1067-ben kelt eredeti adomány levelét ugyancsak a mongol hordák pusztították el, azonban IV. Béla király 1267.-ben a százdi apátság jogait s kiváltságait megerősítette. Ebben Péter a szabolcsi vár ispánja a monostornak birtokot adományozott. Rakamazra vonatkozó rész így hangzik: Ezeknek határai a Tisza mellett felfelé és a nagy örvénynél átmegy a Tiszán az északi partra, elér egy berekhez, amely teljes egészében az enyém. Innen Rakamozra itt van három határjelző földhányás, ‚ innen átvág zalochi nagy úton ‚ amely Kuurew felé megy, ahol a Tisza és Bodrog egyesül. Tehát a határjelző földhányástól délre Gut-Keled birtok marad
1241. március 31-én magyar földre érkező tatárok egyik szárnya a nagy úton vonul fel és pusztít el mindent.
A tatárjárás ember áldozatainak nagyságát tükrözi IV. Béla király 1245-ben Gut-Keled nembeli István országbírónak szóló adomány levele, amelyben a tatárjárás idején, később a dalmáciai hadjáratban végzett szolgálataiért négy szabolcsi település földjeit kapta. Á levél barátként üdvözli. Gut-Keled nembeli comes István országbírót, ugyanis a fiatal gróf apródként került II. . András király udvarába és együtt nevelkedett a fiatal Béla herceggel.

IV. Béla király adomány levelében visszatekint apja II. András király, uralkodásnak idejére, amikor Gut-Keled nembeli comes /gróf/ István hadseregparancsnokként fényes győzelmet aratott Galíciában. Apja halála után IV. Béla király udvarába került. hadsereg parancsnoki beosztásban, amely beosztásban a király rátermettséget, közvetlenségét és a szolgálat készségét mutatta, mindezeknek elismeréséért bizonyos földeket, amely most lakosoktól elhagyottak, mégpedig Halász nevű földet, ahol egykor a vár halászai. éltek, Timár nevű földet és azt, amelyet Nagyfalunak neveznek, Szabolcs várától elvévén /Gáva/ földjét, amely az. említett vár jobbágyaié név szerint az örökös nélkül e1lhalt Mihály és Maróthé volt, amely a királyra szállott, mind ezek Szabolcs megyében lévő földeket István országbírónak és általa utódainak s örököseinek engedi, s adományozza mindörökre teljes joggal. Mivel István országbíró továbbra is az udvar szolgálatában marad, így Keled családhoz tartozó Péter örökli. Eddig ismeretlen volt a Keled utónév használata, ez esetben a barátsá got tükrözi. Az adományozott négy község földjei Rakamaz határát megnövelte, amelyek ma is a város tulajdonát képezik.
Gut-Keled nembeli István országbíró, 1248-ban nádor, majd horvát-szlavón bán, végül Stájerország kapitánya l258-ig viseli tisztségét.
1263-ban István ifjabb. király Bulgáriában Szventszláv Jakab. bolgár cár védelmében fellép Konstantin bolgár cár és VIII. Palaiologosz Mihály bizánci császár szövetsége ellen. Kán nembeli László erdélyi vajda, és Gút-Keled nembeli Miklós a későbbi vajda vezetsével sereget küld Szventszláv Jakab megsegítésére. A magyar had Bulgárián át bevonul Görögországba és legyőzi a bizánci császár seregét. Szventszláv Jakab uralma megszilárdul. Gut-Keled nembeli Miklóst a győzelem elismerésül a király 1267-ben erdélyi vajdává nevezi ki és a tisztségét 1270-ig viseli. A főpapok és a főurak egyes csoportjai elégedetlenek voltak V. István király kormányzásával. A király politikája ellen lépett fel Gut-Keled nembeli Joakim horvát-szlavón bán. 1272-ben elfogja és Kapronca várában /Körös vm./ és fogva tartja a trónörökös László herceget. V. István király sereget küld kiszabadítására, de a vár ellenáll. A király megfosztja Joakirm bánt és testvérét Miklós országbírót méltóságától. 1272. aug. 5-én meghal V. István király. A domonkosok nyúlszigeti /margitszigeti/ apáca kolostorába testvére Margit mellé temetik. 1272. aug. után Gut-Keled nembeli Joakim Kaproncából Székesfehérvárra kíséri a trónörökös László herceget. A főurak egy csoportja Monoszló nembeli Egyed vezetésével megrohanja Erzsébet özvegy királyné székesfehérvári házát. A támadók Csák nembeli Domonkostól és társaitól vereséget szenvednek. Egyed testvérével, Gergellyel /az özvegy királyné sógorával/ elfoglalja Pozsonyt és környékét, majd meghódol II. Ottokár cseh királynak. 1272. szeptember előtt Fürje nembeli Fülöp esztergomi érsek Székesfehérvárott királlyá koronázza a 10 éves IV. /Kun/ Lászlót. /Uralkodik 129o-ig./. Nagykorúságáig 1277-ig Erzsébet anyakirályné és az egymással vetélkedő, egymást gyakran váltó főúri csoportok kormányoznak helyette. A Gut-Keled nembeli Joakim visszanyeri báni méltóságát, majd a bánságot tárnokmesteri tisztséggel váltja fel.

1273. jún. IV. /Kun/László serege Gut-Keled nembeli Joakim tárnokmester vezetésével visszafoglalja Győrt az osztrákoktól. Ezt követően a csehek által megszállt Nagyszombatot foglalta vissza, majd a Morván át újból támadó cseh király ellenében megvédi Detrekő várát /Pozsony vm./
A kormányzásért harcoló két főúri csoport általában félévenként váltották egymást, két esetben Joakim egy évig volt hatalmon. Minden kormányzási váltásnál a tisztségviselők kicserélődtek. Gut-Keled Joakim testvére Miklós kétszer volt horvát-szlavón bán és háromszor töltötte be az országbírói tisztséget.

1276. jún. 21. a bárók és nemesek a király részvételével gyűlést tartanak Budán. A Gut-Keled nembeliek és a Héder nembeliek /Kőszegiek/ vezette csoport átveszi a kormányzást a Csák nembeliektől. Gut-Keled nembeli Joakim megszerzi a horvát-szlavón bánságot.
1277. ápr. Gut-Keled nembeli Joakim horvát-szlavón bán hadat vezet Szlavóniában a fellázadt Vudicsj István és rokonsága ellen. Vereséget szenved tőlük, a csatában maga is elesik.
1277. máj . 18. A főpapok, bárók, nemesek és a kunok rákosi. gyűlésén nagykorúvá nyilvánítják IV. /Kun/ Lászlót. A király átveszi az ország kormányzását, megesküszik, hogy megbünteti azokat, akik az ország békéjét háborgatják.
1278. jún. 19. IV. /Kun/ László Csanádon kibékül Gut-Keled nembeli Istvánnal és kinevezi országbíróvá. /tisztségét 1280-ig viseli. Ez az első ismert hazai kinevezési okmány!
1278. nov. Gut-Keled nembeli Joakim testvére Miklós horvát-szlavón bán, István országbíró és Pál Zágrábban kibékülnek a király megbízottjainak közvetítésével a Joakim halálában részes Vodocsai Istvánnal és rokonságával.
Gut-Keled nembeli Joakim elődeihez híven a királyi hűséget betartva 5 évig háborúskodott a saját hatalmáért harcoló Csák nembeli főúri csoport ellen. Mivel Joakim tragikus halála IV. /Kun/ László nagykorúsága előtt egy hónappal előbb következett be, így a háborúskodása az ő győzelmével, az ellenség leverésével végződött. Ellenben a jutalmul szolgáló adományt a testvérei Gut-Keled nembeli Miklós horvát-szlavón bán és Gut-Keled nembeli István országbíró vehették át.
IV. /Kun/ László király 1278-ban adománylevelet adott ki., amelyben a Csák nembeliek, leveréséért méltatta Gut-Keled nembeli Joakim hűségét ós bátorságát. A nevezett hős vezér 1277-ben bekövetkezett halála miatt, a jutalmat Ábrányt, Kis-Báka és Bátor közközségeket a testvére Gut-Keled nembeli Miklós horvát-szlavón bán és Gut-Keled nembeli István országbíró vehették át. Mivel a jutalmazottak továbbra is a király szolgálatában maradnak az adomány ugyancsak a Gut-Keled családhoz tartozó András fia Gut-Keled nembeli comes /gróf/ Bereck tulajdonába kerül mindörökre teljes joggal. Ezzel Rakamaz Gut-Keled urasága is megváltozott. Ugyanis a királyi udvarhoz közelálló főúri csoport Bátorba költözött, azonban a rakamazi jó termőföldet és halastavakat nem akarták otthagyni a rakamazi birtokot, felosztották. Igényük kielégítését még a földvásárlás sem akadályozta. A választóvonal a Szent Kereszt templom, melytől nyugatra András fia Gut-Keled nembeli comes /gróf/ Briccius Bátor község tulajdonosának testvére kapta. Ezzel Bátor és Rakamaz között rokoni kapcsolat marad. Keletre pedig a földből élő Gut-Keled nembeli comiti /ispán/Hódos nemes kapta. Ezzel Rakamazon kialakult egy főúri és egy földből élő csoport. A csoportok közötti osztálykülönbség állandó feszültséget okozott.
33 év eltelte után a földből élő keleti csoport kifogásolta, hogy a nyugati rész jobb minőségű földdel rendelkezik és szeretnék elcserélni a nyugatival. A nyugati tulajdonosok hajlandók a cserére. Megegyezés után a főurak a birtokcserét engedélyezés végett megküldték a visegrádi királyi udvarnak. 1311-ben visegrádi keltezéssel megérkezett a rakamazi. birtokcsere oklevele. A választóvonal a Szent Kereszt templom, amelytől keletre András fia comes /gróf/ Briccius testvérei. Benedek és György kapják mindörökre teljes joggal, nyugatra pedig ugyanabból a családból comiti /ispán/ Hódos fiai László és Lőrinc tulajdonába megy mindörökre te1jes joggal, mely területről olso Rakamaz hagyomány szavunk van. A halastavakat közösen használják.
A birtokcsere után az 1328-as oklevélben a kúriát és a belső jobbágytelket is megcserélik. A nagy úttól keletre László fia János örökli. Nyugatra pedig comiti ispán/ Hódos fia Lőrjnc és unokatestvérei. István és Kornél kapják. Briccius gyümölcsösét megosztják, amely a kúria s a belső jobbágytelek között van. A jobbágyok közös megegyezéssel változtathatják helyüket. A lakáshiány esetén a jobbágyok társuljanak.
Berecknek fiai voltak: András nagyváradi püspök és János mester. Miklós és Lökös, akiknek javára Róbert Károly király 1337-ben adománylevelet adott. János ispán 1330-ban Kassa körül Csák Máté ellen vitézül harcolt és Lökös Havasalföldön Bazaráb elleni harcban elesett. János ugyanott rabságba esett ezért kapták a királytól Bátor részére az árumegállító jogot. Az adomány jelentőségét növeli, hogy Bátor az erdélyi só kereskedelem útvonalán fekszik.
1347-ben kiadott oklevélben a keresztnévhez megkülönböztetésül származását is hozzátették pl. de genere Gut-Keled. 1354-ben kelt . oklevélben a keresztnév elé a birtokuk helységének a nevét használták: Bátori, Rakarnazi. A családnév változással egyidőben lett Rakamozból Rakamaz valószínűleg a hangzás miatt változott meg. Hódos és utódai a Rakamazi nevet vették fel, ellenben Briccius és testvérei a Bátori nevet viselték.
Az 1355-ös oklevélben a Rakamazi és Bátori birtokosok osztály egyezséget kötnek, többek között megállapodnak a keleti határon fekvő tölgyes erdő és Gyalmas tó (Bújtó) hasznosításáról.
1399-es oklevélben vádat emelnek Rakamazi László ellen, hogy Szokoli Imrével közös Igar nevű halastavat a maga részére elfoglalta és ahhoz tartozó birtokrészt is elpusztította, a jobbágyokat a házaikból elűzte, a rakamazi. lakásukat elégette, amiért kártérítésre ítélték. A halastó megbénítása a Bátoriak halászata ellen irányult. A fentiekből megállapítható, hogy a házak fából készültek, mivel a tűz martalékává váltak, valamint a község fekvése az Igar tó északi partján terült el.
1414-ben kelt oklevélben Rakamazi Imre és társai a rakamazi réwet elfoglalták, a hajót megsemmisítették és a külső javakat saját tulajdonukba, vették át és a tiszai gázlót elfoglalták. Mindezekből megállapítható, hogy a Tisza mellékága még ekkor létezett. A rongálás oka, hogy megakadályozzák, hogy a főurak a földjeiken és a réven át, vonuljanak.
Oklevelünk arról nincsen, hogy melyik évben adták el a Rakamaziak birtokaikat a Bátoriaknak, mivel a későbbi oklevélből megállapítható hogy az egész határ a Bátoriak tulajdonába került. 1433-ban Bökönyben, 1463-ban Prügyön tartanak nyílván Rakamazi földbirtokost.
Az 1460-ban kelt oklevélben Pap László bíró ellen a hatóság eljárást folytatott, mivel Bátori Szaniszló, László és István fiainak birtokán visszatartotta Miklós jobbágyot, és javait magához vette s Kovács Istvánra ostort szabott ki. A. rakamazi bírót igazságtalan eljárása miatt kötelezte a jobbágy jószágának a visszaadását. A nevezett Bátori István országbíró és Kinizsi. Pál temesvári ispán hadai a kenyérmezei csatában /Alvinc és Szász város közt a Maros bal partján/ megsemmisítik az Erdélybe betört török sereget. A korabeli feljegyzések a törökök veszteségét 30 ezer és a magyarokét 8 ezerre teszi.
A nevezett Bátori István országbírót a csata hős vezérét elismerésül 1479-ben Mátyás király erdélyi vajdává nevezte ki, amely tisztséget 1493-ig viselte.
A mohácsi vész után a Bátoriak erdélyi fejedelemként harcoltak. Magyarország egységéért. A lengyelek méltatták Bátori István erdélyi fejedelem politikáját és 1576-ban Krakkóban királlyá koronázzák. Uralkodik haláláig, 1586-ig.

Rakamaz a XIV. századi oklevelek tükrében

Perényi Márton