A Gut-Keledek fél évezredes urasága Rakamazon, valamint a királyokhoz hű szolgálatai

III. Henrik német-római császár, hogy Péter király híveinek számát szaporítsa és a vidék hűségét, biztosítsa 1045-ben Gut-Keled nemzetséget hagyva Magyarországon. E nemzetség Hohenstaufen várából származott és Rakamazon kapott birtokot.
Nem ismert, hogy a Gut-Keled nemzetség a XI. és a XII. században a királyi hűségnek mennyire tett eleget, mivel a tatárjárás idején minden oklevél megsemmisült. A százdi apátság 1067-ben kelt eredeti adomány levelét ugyancsak a mongol hordák pusztították el, azonban IV. Béla király 1267.-ben a százdi apátság jogait s kiváltságait megerősítette. Ebben Péter a szabolcsi vár ispánja a monostornak birtokot adományozott. Rakamazra vonatkozó rész így hangzik: Ezeknek határai a Tisza mellett felfelé és a nagy örvénynél átmegy a Tiszán az északi partra, elér egy berekhez, amely teljes egészében az enyém. Innen Rakamozra itt van három határjelző földhányás, ‚ innen átvág zalochi nagy úton ‚ amely Kuurew felé megy, ahol a Tisza és Bodrog egyesül. Tehát a határjelző földhányástól délre Gut-Keled birtok marad
1241. március 31-én magyar földre érkező tatárok egyik szárnya a nagy úton vonul fel és pusztít el mindent.
A tatárjárás ember áldozatainak nagyságát tükrözi IV. Béla király 1245-ben Gut-Keled nembeli István országbírónak szóló adomány levele, amelyben a tatárjárás idején, később a dalmáciai hadjáratban végzett szolgálataiért négy szabolcsi település földjeit kapta. Á levél barátként üdvözli. Gut-Keled nembeli comes István országbírót, ugyanis a fiatal gróf apródként került II. . András király udvarába és együtt nevelkedett a fiatal Béla herceggel.

IV. Béla király adomány levelében visszatekint apja II. András király, uralkodásnak idejére, amikor Gut-Keled nembeli comes /gróf/ István hadseregparancsnokként fényes győzelmet aratott Galíciában. Apja halála után IV. Béla király udvarába került. hadsereg parancsnoki beosztásban, amely beosztásban a király rátermettséget, közvetlenségét és a szolgálat készségét mutatta, mindezeknek elismeréséért bizonyos földeket, amely most lakosoktól elhagyottak, mégpedig Halász nevű földet, ahol egykor a vár halászai. éltek, Timár nevű földet és azt, amelyet Nagyfalunak neveznek, Szabolcs várától elvévén /Gáva/ földjét, amely az. említett vár jobbágyaié név szerint az örökös nélkül e1lhalt Mihály és Maróthé volt, amely a királyra szállott, mind ezek Szabolcs megyében lévő földeket István országbírónak és általa utódainak s örököseinek engedi, s adományozza mindörökre teljes joggal. Mivel István országbíró továbbra is az udvar szolgálatában marad, így Keled családhoz tartozó Péter örökli. Eddig ismeretlen volt a Keled utónév használata, ez esetben a barátsá got tükrözi. Az adományozott négy község földjei Rakamaz határát megnövelte, amelyek ma is a város tulajdonát képezik.
Gut-Keled nembeli István országbíró, 1248-ban nádor, majd horvát-szlavón bán, végül Stájerország kapitánya l258-ig viseli tisztségét.
1263-ban István ifjabb. király Bulgáriában Szventszláv Jakab. bolgár cár védelmében fellép Konstantin bolgár cár és VIII. Palaiologosz Mihály bizánci császár szövetsége ellen. Kán nembeli László erdélyi vajda, és Gút-Keled nembeli Miklós a későbbi vajda vezetsével sereget küld Szventszláv Jakab megsegítésére. A magyar had Bulgárián át bevonul Görögországba és legyőzi a bizánci császár seregét. Szventszláv Jakab uralma megszilárdul. Gut-Keled nembeli Miklóst a győzelem elismerésül a király 1267-ben erdélyi vajdává nevezi ki és a tisztségét 1270-ig viseli. A főpapok és a főurak egyes csoportjai elégedetlenek voltak V. István király kormányzásával. A király politikája ellen lépett fel Gut-Keled nembeli Joakim horvát-szlavón bán. 1272-ben elfogja és Kapronca várában /Körös vm./ és fogva tartja a trónörökös László herceget. V. István király sereget küld kiszabadítására, de a vár ellenáll. A király megfosztja Joakirm bánt és testvérét Miklós országbírót méltóságától. 1272. aug. 5-én meghal V. István király. A domonkosok nyúlszigeti /margitszigeti/ apáca kolostorába testvére Margit mellé temetik. 1272. aug. után Gut-Keled nembeli Joakim Kaproncából Székesfehérvárra kíséri a trónörökös László herceget. A főurak egy csoportja Monoszló nembeli Egyed vezetésével megrohanja Erzsébet özvegy királyné székesfehérvári házát. A támadók Csák nembeli Domonkostól és társaitól vereséget szenvednek. Egyed testvérével, Gergellyel /az özvegy királyné sógorával/ elfoglalja Pozsonyt és környékét, majd meghódol II. Ottokár cseh királynak. 1272. szeptember előtt Fürje nembeli Fülöp esztergomi érsek Székesfehérvárott királlyá koronázza a 10 éves IV. /Kun/ Lászlót. /Uralkodik 129o-ig./. Nagykorúságáig 1277-ig Erzsébet anyakirályné és az egymással vetélkedő, egymást gyakran váltó főúri csoportok kormányoznak helyette. A Gut-Keled nembeli Joakim visszanyeri báni méltóságát, majd a bánságot tárnokmesteri tisztséggel váltja fel.

1273. jún. IV. /Kun/László serege Gut-Keled nembeli Joakim tárnokmester vezetésével visszafoglalja Győrt az osztrákoktól. Ezt követően a csehek által megszállt Nagyszombatot foglalta vissza, majd a Morván át újból támadó cseh király ellenében megvédi Detrekő várát /Pozsony vm./
A kormányzásért harcoló két főúri csoport általában félévenként váltották egymást, két esetben Joakim egy évig volt hatalmon. Minden kormányzási váltásnál a tisztségviselők kicserélődtek. Gut-Keled Joakim testvére Miklós kétszer volt horvát-szlavón bán és háromszor töltötte be az országbírói tisztséget.

1276. jún. 21. a bárók és nemesek a király részvételével gyűlést tartanak Budán. A Gut-Keled nembeliek és a Héder nembeliek /Kőszegiek/ vezette csoport átveszi a kormányzást a Csák nembeliektől. Gut-Keled nembeli Joakim megszerzi a horvát-szlavón bánságot.
1277. ápr. Gut-Keled nembeli Joakim horvát-szlavón bán hadat vezet Szlavóniában a fellázadt Vudicsj István és rokonsága ellen. Vereséget szenved tőlük, a csatában maga is elesik.
1277. máj . 18. A főpapok, bárók, nemesek és a kunok rákosi. gyűlésén nagykorúvá nyilvánítják IV. /Kun/ Lászlót. A király átveszi az ország kormányzását, megesküszik, hogy megbünteti azokat, akik az ország békéjét háborgatják.
1278. jún. 19. IV. /Kun/ László Csanádon kibékül Gut-Keled nembeli Istvánnal és kinevezi országbíróvá. /tisztségét 1280-ig viseli. Ez az első ismert hazai kinevezési okmány!
1278. nov. Gut-Keled nembeli Joakim testvére Miklós horvát-szlavón bán, István országbíró és Pál Zágrábban kibékülnek a király megbízottjainak közvetítésével a Joakim halálában részes Vodocsai Istvánnal és rokonságával.
Gut-Keled nembeli Joakim elődeihez híven a királyi hűséget betartva 5 évig háborúskodott a saját hatalmáért harcoló Csák nembeli főúri csoport ellen. Mivel Joakim tragikus halála IV. /Kun/ László nagykorúsága előtt egy hónappal előbb következett be, így a háborúskodása az ő győzelmével, az ellenség leverésével végződött. Ellenben a jutalmul szolgáló adományt a testvérei Gut-Keled nembeli Miklós horvát-szlavón bán és Gut-Keled nembeli István országbíró vehették át.
IV. /Kun/ László király 1278-ban adománylevelet adott ki., amelyben a Csák nembeliek, leveréséért méltatta Gut-Keled nembeli Joakim hűségét ós bátorságát. A nevezett hős vezér 1277-ben bekövetkezett halála miatt, a jutalmat Ábrányt, Kis-Báka és Bátor közközségeket a testvére Gut-Keled nembeli Miklós horvát-szlavón bán és Gut-Keled nembeli István országbíró vehették át. Mivel a jutalmazottak továbbra is a király szolgálatában maradnak az adomány ugyancsak a Gut-Keled családhoz tartozó András fia Gut-Keled nembeli comes /gróf/ Bereck tulajdonába kerül mindörökre teljes joggal. Ezzel Rakamaz Gut-Keled urasága is megváltozott. Ugyanis a királyi udvarhoz közelálló főúri csoport Bátorba költözött, azonban a rakamazi jó termőföldet és halastavakat nem akarták otthagyni a rakamazi birtokot, felosztották. Igényük kielégítését még a földvásárlás sem akadályozta. A választóvonal a Szent Kereszt templom, melytől nyugatra András fia Gut-Keled nembeli comes /gróf/ Briccius Bátor község tulajdonosának testvére kapta. Ezzel Bátor és Rakamaz között rokoni kapcsolat marad. Keletre pedig a földből élő Gut-Keled nembeli comiti /ispán/Hódos nemes kapta. Ezzel Rakamazon kialakult egy főúri és egy földből élő csoport. A csoportok közötti osztálykülönbség állandó feszültséget okozott.
33 év eltelte után a földből élő keleti csoport kifogásolta, hogy a nyugati rész jobb minőségű földdel rendelkezik és szeretnék elcserélni a nyugatival. A nyugati tulajdonosok hajlandók a cserére. Megegyezés után a főurak a birtokcserét engedélyezés végett megküldték a visegrádi királyi udvarnak. 1311-ben visegrádi keltezéssel megérkezett a rakamazi. birtokcsere oklevele. A választóvonal a Szent Kereszt templom, amelytől keletre András fia comes /gróf/ Briccius testvérei. Benedek és György kapják mindörökre teljes joggal, nyugatra pedig ugyanabból a családból comiti /ispán/ Hódos fiai László és Lőrinc tulajdonába megy mindörökre te1jes joggal, mely területről olso Rakamaz hagyomány szavunk van. A halastavakat közösen használják.
A birtokcsere után az 1328-as oklevélben a kúriát és a belső jobbágytelket is megcserélik. A nagy úttól keletre László fia János örökli. Nyugatra pedig comiti ispán/ Hódos fia Lőrjnc és unokatestvérei. István és Kornél kapják. Briccius gyümölcsösét megosztják, amely a kúria s a belső jobbágytelek között van. A jobbágyok közös megegyezéssel változtathatják helyüket. A lakáshiány esetén a jobbágyok társuljanak.
Berecknek fiai voltak: András nagyváradi püspök és János mester. Miklós és Lökös, akiknek javára Róbert Károly király 1337-ben adománylevelet adott. János ispán 1330-ban Kassa körül Csák Máté ellen vitézül harcolt és Lökös Havasalföldön Bazaráb elleni harcban elesett. János ugyanott rabságba esett ezért kapták a királytól Bátor részére az árumegállító jogot. Az adomány jelentőségét növeli, hogy Bátor az erdélyi só kereskedelem útvonalán fekszik.
1347-ben kiadott oklevélben a keresztnévhez megkülönböztetésül származását is hozzátették pl. de genere Gut-Keled. 1354-ben kelt . oklevélben a keresztnév elé a birtokuk helységének a nevét használták: Bátori, Rakarnazi. A családnév változással egyidőben lett Rakamozból Rakamaz valószínűleg a hangzás miatt változott meg. Hódos és utódai a Rakamazi nevet vették fel, ellenben Briccius és testvérei a Bátori nevet viselték.
Az 1355-ös oklevélben a Rakamazi és Bátori birtokosok osztály egyezséget kötnek, többek között megállapodnak a keleti határon fekvő tölgyes erdő és Gyalmas tó (Bújtó) hasznosításáról.
1399-es oklevélben vádat emelnek Rakamazi László ellen, hogy Szokoli Imrével közös Igar nevű halastavat a maga részére elfoglalta és ahhoz tartozó birtokrészt is elpusztította, a jobbágyokat a házaikból elűzte, a rakamazi. lakásukat elégette, amiért kártérítésre ítélték. A halastó megbénítása a Bátoriak halászata ellen irányult. A fentiekből megállapítható, hogy a házak fából készültek, mivel a tűz martalékává váltak, valamint a község fekvése az Igar tó északi partján terült el.
1414-ben kelt oklevélben Rakamazi Imre és társai a rakamazi réwet elfoglalták, a hajót megsemmisítették és a külső javakat saját tulajdonukba, vették át és a tiszai gázlót elfoglalták. Mindezekből megállapítható, hogy a Tisza mellékága még ekkor létezett. A rongálás oka, hogy megakadályozzák, hogy a főurak a földjeiken és a réven át, vonuljanak.
Oklevelünk arról nincsen, hogy melyik évben adták el a Rakamaziak birtokaikat a Bátoriaknak, mivel a későbbi oklevélből megállapítható hogy az egész határ a Bátoriak tulajdonába került. 1433-ban Bökönyben, 1463-ban Prügyön tartanak nyílván Rakamazi földbirtokost.
Az 1460-ban kelt oklevélben Pap László bíró ellen a hatóság eljárást folytatott, mivel Bátori Szaniszló, László és István fiainak birtokán visszatartotta Miklós jobbágyot, és javait magához vette s Kovács Istvánra ostort szabott ki. A. rakamazi bírót igazságtalan eljárása miatt kötelezte a jobbágy jószágának a visszaadását. A nevezett Bátori István országbíró és Kinizsi. Pál temesvári ispán hadai a kenyérmezei csatában /Alvinc és Szász város közt a Maros bal partján/ megsemmisítik az Erdélybe betört török sereget. A korabeli feljegyzések a törökök veszteségét 30 ezer és a magyarokét 8 ezerre teszi.
A nevezett Bátori István országbírót a csata hős vezérét elismerésül 1479-ben Mátyás király erdélyi vajdává nevezte ki, amely tisztséget 1493-ig viselte.
A mohácsi vész után a Bátoriak erdélyi fejedelemként harcoltak. Magyarország egységéért. A lengyelek méltatták Bátori István erdélyi fejedelem politikáját és 1576-ban Krakkóban királlyá koronázzák. Uralkodik haláláig, 1586-ig.
14
Rakamaz a XIV. századi oklevelek tükrében

Perényi Márton

Rakamaz Város Önkormányzata
AZ ADY ENDRE ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉPÜLETÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE
Projekt azonosító: TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00026
Támogatás összege:
269.875.000.-Ft

infoblokk kedv final felso cmyk ERFA

logo03

mm logo

„Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal épületének fejlesztése, felújítása”

Beruházás összköltsége: 29.871.255.-Ft

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet II. 4. pont aa) alpont szerinti Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása jogcímen valósult meg.

uszt logo rgb

mm logo

„Rakamaz – külterületi kerékpárút építése”
(projektazonosító: KÖZOP-3.5.0-09-11-2015-0082)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 199.777.375.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. szeptember 28. – 2015. november 30.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg

uszt logo rgb

mm logo

„Fotovoltaikus rendszer kialakítása Rakamaz város intézményein”
(projektazonosító: KEOP-4.10.0/N/14-2014-0166)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 26.246.590.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. május 4. – 2015. augusztus 31.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

uszt logo rgb

Önkormányzati hivatal

hivatal

Vezető: Dr. Kóder László
Hétfő: 08.00-12.00 12.30-16.00
Kedd: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 08.00-12.00 12.30-16.00
Csütörtök-Péntek: nincs ügyfélfogadás

Aranyévek szociális gondozási központ

arany

Vezető: Graczkáné Takács Zsófia
Látogatási idő: minden nap 9.00-18.00
Ügyfélfogadási idő: hétfőn 9.00-16.00
szerdán: 14.00-16.00

Városi Művelődési Központ és Könyvtár

IMG 6968k

Vezető: Takácsné Bánlaki Anikó
4465 Rakamaz, Szent István út 174
0642/570-727; 0642/570-31
Hétfő - Péntek: 10.00-18.00

Rakamazi Mesevár Óvoda és mini bölcsőde

oviVezető: Bendik Istvánné
4465 Rakamaz Bocskai út 76.
Tel. +36-42/570-717
4465 Rakamaz Dózsa György út 1.
Tel. +36-42/570-716

© 2017 Rakamaz. All Rights Reserved.

Please publish modules in offcanvas position.