Rakamaz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati kapuja. A hegyek és az Alföld találkozásánál, az életet jelentő Tisza folyó bal partján terül el, ősidők óta lakott hely. A település annak a félkörnek a középpontjában épült, amelyet a Tisza folyó ír le ott, ahol a Zempléni-hegység koszorúja nagy ívben tereli a Bodrogot a Tiszába. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától 30 km-re lévő települést Tokajtól a Tisza folyó választja el, míg észak-nyugatról Tímár, dél-keletről Tiszanagyfalu községek határolják. A Tisza holtágai félkörívben körülfogják a települést. A 38-as úton közelíthető meg, területén áthalad a Nyíregyháza-Miskolc vasútvonal.

A Hortobágyhoz egészen hasonló a nagyobb kiterjedésű pusztai táj, a Borsodi Mezőség. Felszínén a mai Tokaj és Rakamaz között behorpadt löszrétegben az addig délnyugati irányban lefolyó Tisza idezúduló vize tekintélyes utat mosott ki magának.

A folyó egészen a XIX. századi szabályozásáig szertelenül kanyargott. Medre bizonytalan volt, hatalmas területeket járt be, miközben iszappal, agyaggal, homokkal töltögette a mélyebb térszíneket. Ez az egyik oka a mezőgazdasági hasznosítás csekély lehetőségének, de ennek köszönhető, hogy a táj megmaradt természetadta állapotában, a MAgyarországra jellemző másodlagos puszta formájában.