Rakamaz rövid történetének kiegészítése

Rakamaztól Vencsellőig homokos, dombos terület található, mely a folyók szintjéhez képest kiemelkedve biztosította a vízmentes közlekedést és a korai letelepedést. Már a honfoglaló magyarok is alkalmasnak találták a letelepedésre és a tiszai átkelőhely közelében egy magas dombon, a Strázsadombon és tőle keletre egy halastó közelében a Túróci-parton telepedtek meg. Ismeretes, hogy Szent István a meglévő várakat a királyhoz tartozónak nyilvánította ki, valamint azokat a körülötte lévő vidék központjává tette. A hozzátartozó földeket a törzsi tulajdon megszüntetésével a király fennhatósága alá helyezte. E törvény alapján adományozhatott földet Péter király Rakamazon.

1038. aug. 15-én Szent István meghalt, utódaként unokaöccse, Orseolo Péter követte a trónon, kinek első uralkodása 1041-ig tartott. Ám a magyarok hamarosan fellázadtak Péter király zsarnoki uralma ellen, Szent István nővérének fiát, az 1044-ig uralkodó Aba Sámuelt választva meg királynak. Péter a trónjának visszaszerzése érdekében segítséget kért III. Henrik német-római császártól. A császár betört Magyarországra és Ménfőnél legyőzte Aba Sámuel seregét, akit keletre menekültében megöltek. Péter ismét elfoglalta a trónt. A második uralkodása 1046-ig tartott. Péter király követei 1045 elején Magyarországra, a pünkösdi ünnepekre meghívták Henrik német-római császárt. Május 26-án a császár megjelent Székesfehérváron, Magyarország korabeli székhelyén, majd ünnepélyesen hűbérül adta Magyarországot. Hogy megerősítse Péter király hatalmát, Magyarországon hagyta Gut-Keled német lovagot, akit 1045-ben Péter király adománylevéllel ajándékozott meg, amelyben megkapta Rakamaz földjét mindörökre, teljes joggal. Ezzel a Hohenstaufen vár lovagja Rakamaz földesura lett. Ráhárult a feladat, hogy az ezer holdas gazdaságot megszervezze és beindítsa.

András 1046. szeptemberében behatolt Magyarországra és a Péter-ellenes felkelés élére állt. (Nemsokára trónra lép; uralkodik 1060-ig.) Péter király októberben a nyugati határtól visszafordult és Székesfehérvárra tartott, melytől nem messze a felkelők még András megérkezése előtt fogságba vetették és megvakították, amibe nemsokára belehalt.

A középkori Rakamaz kialakulása 1045-ben kezdődött, amikor Péter király a Gut-Keled nembeli hohenstaufeni lovagnak Rakamazon ezerholdnyi földet adományozott. Ezt a birtokot 1245-ben, a Gut-Keled nembeli István comes /gróf/ vitézségének jutalmául a korabeli magyar király, IV. Béla megháromszorozta. Írásos emlékeink a XI-XII. századból Rakamazról nincsenek, így a XIII. és a XIV. század okleveleiből szerezhetünk ismereteket a középkori Rakamaz történetéről. Az oklevélből megállapítható, hogy Rakamaz földjének határa nyugatról és délről a Tisza mellékága, keletről a tuskós dűlőt foglalta magába a határ. Északról Péter szabolcsi ispán földjétől délre három határjelző földhányás határolja, amely terület kb. ezer hold. 1245-ben, királyi adományozással Rakamaz külső határa kb. kettőezer holddal bővült, mely területet művelés helyett elgyepesítették és legeltetésre használták, erre utal a ma is létező Nagygyepi járás-dűlő. A település az Igartótól északra a zalkodi nagyút mentén feküdt. A házak fából készültek, a faanyag biztosítására tölgyfaerdőt telepítettek, amelyeket sertések makkoltatására használták.

A kettős királyság kialakulásával a határ a Tisza mentén húzódott, a határsáv részben Rakamaz és Bátor között helyezkedett el, tehát a Bátoriak számára megszakadt a közvetlen kapcsolat Rakamazzal. Éppen ezért a Bátoriak 1542-ben átadták a birtokot (a hozzá tartozó földekkel együtt) a tokaji kamarának. A kamara minden változtatás nélkül irányította a gazdaságot. A Bátoriak a kiköltözésük után két csónakot hátrahagytak: az egyik csónakot az Igar-tavon, amelyből megtudható, hogy 1542-ben a tó még létezett. A másik csónak a Morotván maradt, ebből megállapítható, hogy a Tisza mellékfolyója holtággá alakult, vagyis már 1542-ben kiszáradt.

Rakamaz a tokaji kamarának adózott. A beszedett gabonadézsmából megállapítható, hogy Rakamazon 1556-ban 1896 köböl búza, 23 köböl rozs, 91 köböl árpa és 71 köböl zab termett. A bárányok száma 1923 db. Az igavonó állatok a tehén, borjú mentesek voltak a dézsma alól és számuk sem ismeretes. Mivel az oklevelek nem tartalmaznak gazdasági adatokat, ezért a tokaji kamara 1556-os termelési eredményeiből következhetünk a középkori Rakamaz termelési eredményeire. Hasonló mennyiségű lehetett, ezek szerint a Gut-Keledek fél évezredes urasága biztos megélhetést nyitott a rakamaziaknak, nem volt hiány kenyérből, húsból, halból, valamint a lakás is biztosítva volt. 10 évvel a Tiszántúlt végigpusztító krími tatár betörés előtt, azaz 1556-ban Rakamaz dézsmajegyzéke a következőképen alakult: bárány- és gabonadézsmát 61 család, csak báránydézsmát 7 család és kereszténypénzt 22 család fizetett. Az összes dézsma és kereszténypénz fizetők száma 90 család, amelyet öttel szorozva Rakamaz lélekszámát hozzávetőlegesen 450 főre tehetjük. Összehasonlítva Nyíregyháza 460 fő, Polgár 405 fő, Eszlár 345 fő, Nagyfalu 130 fő és Tímár 130 lakosával szemben Rakamaz a legnagyobbak közé tartozott. A tokaji kamara a rakamaziakkal műveltette a tokaji hegyi szőlőjüket; errõl szóló kompjegyzékkel rendelkezünk 1565-ből, amely a következő neveket tartalmazza: Balogh, Boda, Dobos, Eszenyi, Farkas, Fekete, Forgács, Gál, Hódos, Gergely, Király, Kiss, Kun, Lalo, Márton, Molnár, Nagy, Pap, Pataki, Pál, Orosz. Sándor, Sípos, Sass, Guthi, Dajka, Szentes, Tálas, Tóth, Veres, Vida, Víg, Sinka, Dienes, stb.

Rakamaz 1542-ben a tokaji kamarával együtt továbbra is a királyi Magyarországhoz, vagyis Ferdinándhoz tartozott. A tokaji vár több száz katona befogadására volt alkalmas, ugyanakkor a török több tízezer katonával támadott, ennek kivédésére pedig a tokaji vár kicsinynek mutatkozott. Észak-Magyarország védelme és biztonsága indokolta, hogy Rakamaz természeti adottságát kihasználva sáncot létesítsenek, amely a XVI. század végére készült el. A tokaji várat a tisztek beszállásolására használták. A főkapitány kassai volt. Az erdélyi fejedelmek hadseregei csak a sánc bevételével juthattak a királyi Magyarországra. A sánc próbatétele az 1660. év volt, mikor a török katonák Nagyvárad bevétele után a rakamazi sánc vonaláig száguldoztak. A sánc tízezer védőjét respektálták és kitértek az ütközet elől. A tölgyfaerdőt a sánc dúcolására és építmények készítésére használták fel, amire már csak a Tuskós-dűlő emlékeztet.

A török hódoltság nyomán Rakamaz elpusztult, elnéptelenedett. A 18-ik században a tokaji kamara hozzáfogott Rakamaz betelepítéséhez. Célja volt, hogy az eddig elgyepesített kétezer holdat művelés alá fogja, hiszen minden megművelt egész telek 10 forint jövedelmet hozott. Így került sor arra, hogy Rakamazra németeket telepített a tokaji kamara. A terv 250 család betelepítése volt. Azonban csak 110 családot sikerült útnak indítani, ez azonban kevésnek bizonyult 3 ezer hold föld megművelésére. Az újabb betelepítéseket akadályozták Mária Terézia háborúi. 1763 után a kamara új telepesekkel 150-ről 300 családra növelte a családok számát. Ezzel az összes rakamazi határ, művelés alá került. A földadó eltörlésére viszont az 1848-as áprilisi törvényekig várni kellett. Ezen kívül Rakamaz minden családja évente 1 forint cenzust fizetett, amely szintén eltörlésre került. Ennek következményeként a tokaji kamara jövedelem nélkül maradt és kénytelen volt a rakamazi gazdaságot feladni. Ezek után Rakamazon 168 fél és háromnegyed telkes jobbágy szabadult terheitől és vált egyéni gazdává. Ezzel Rakamaz összes lakosa mentesült a földesúri függőségtől.

1888-ban nagy árvíz vonult le a Tiszán, amikor is a folyamszabályozás miatt a lefolyó víz gyorsasága megduplázódott. Rakamazon a vasúti árkon a templomig ment az áradat. Ekkor Nagyfalut elöntötte az árvíz. Az árvíz után készítették a nagyfalusi gátat, amely Rakamaztól Nagyfaluig vonul, ezzel a Gyalmas-tó /Buji-tó/ nem kapott vízutánpótlást és kiszáradt. Az Árpád-ház korabeli Rakamazt a főurak vezetése emelte ki környezetéből, mivel fából építkeztek. Még romjuk sem maradt építményeiknek. Az újkori Rakamaz, amely a Morotva vonalát követve épült és a német családok szorgalma emelte ki környezetéből, 2000-ben városi rangot kapott.

2006. június hó                                                                                         

mm logo

„Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal épületének fejlesztése, felújítása”

Beruházás összköltsége: 29.871.255.-Ft

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet II. 4. pont aa) alpont szerinti Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása jogcímen valósult meg.

uszt logo rgb

mm logo

„Rakamaz – külterületi kerékpárút építése”
(projektazonosító: KÖZOP-3.5.0-09-11-2015-0082)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 199.777.375.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. szeptember 28. – 2015. november 30.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg

uszt logo rgb

mm logo

„Fotovoltaikus rendszer kialakítása Rakamaz város intézményein”
(projektazonosító: KEOP-4.10.0/N/14-2014-0166)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 26.246.590.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. május 4. – 2015. augusztus 31.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

uszt logo rgb

logo03

mm logo

„Önkormányzati étkeztetései fejlesztések támogatása”

Elnyert támogatás: 39.899.647.-Ft
Önerő mértéke: 2.099.982.-Ft
Beruházás összköltsége: 41.999.629.-Ft

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata

Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet II. 9. pontja szerinti, a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatása jogcímen valósul meg.

uszt_logo_rgb.png

Önkormányzati hivatal

hivatal

Vezető: Dr. Kóder László
Hétfő: 08.00-12.00 12.30-16.00
Kedd: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 08.00-12.00 12.30-17.00
Csütörtök-Péntek: nincs ügyfélfogadás

Aranyévek szociális gondozási központ

arany

Vezető: Losonczki Béláné
Látogatási idő: minden nap 9.00-18.00
Ügyfélfogadási idő: hétfőn 9.00-16.00
szerdán: 14.00h-16.00

Városi Művelődési Központ és Könyvtár

IMG 6968k

Vezető: Szűcsné Szekrényesi Angéla
4465 Rakamaz, Szent István út 174
0642/570-727; 0642/570-31
Hétfő - Péntek: 10.00-18.00

Rakamazi Mesevár Óvoda

oviVezető: Bodnár Jánosné
4465 Rakamaz Bocskai út 76.
Tel. +36-42/570-717
4465 Rakamaz Dózsa György út 1.
Tel. +36-42/570-716

© 2017 Rakamaz. All Rights Reserved.

Please publish modules in offcanvas position.