Rakamaz újratelepítése

  A XVII. században pusztává vált Rakamazt Spankau felső-magyarországi kapitány a török terjeszkedésének megakadályozása érdekében a szoboszlói hajdúkkal szándékozott betelepíteni. Az érdekeltek elvben egyetértettek a főkapitány elgondolásával, annak végrehajtását azonban meghiúsították a bekövetkezett események, mindenekelõtt a bujdosók 1672-es támadása.
1703. június 16-án Rákóczi Lengyelországból megérkezett a határra és csapata egyre szaporodott. Egymás után foglalták cl a császáriak által megszállva tartott várakat. Tokaj alá 1703 októberében érkezett. A bekerített vár őrsége 1704. január 9-én adta meg magát. A hosszú küzdelem közben a rakamazi határban vadászgatott Rákóczi. Ekkor ismerte meg az elpusztult községet és határát. Annál is inkább érdekelte e vidék, mivel örököse lett a tokaji kamara birtokának.
A Rákóczi szabadságharc ellensúlyozására a bécsi kormány a rácokat délről indította ellentámadásba. Ennek során nagy pusztításokat vittek végbe. Így Karcag, Kunhegyes, Tiszarof és Kunmadaras vidékén a lakosság menekülésre kényszerült. Hagyományok szerint a kunmadarasiak a harangot is magukkal vitték. A menekülteket Rákóczi a saját birtokára Rakamazra irányította, ugyanis a pusztává vált község betelepítésére gondolt. Ekkor még nem tudhatta, hogy a menekülteknek nem lesz végleges az Új település, még visszatérhetnek az otthagyott községeikbe.
Az 1704-es szabolcsi összeírásból megállapítható, hogy a menekültek mely községekben települtek meg. A pusztává vált Rakamazon 19 családfőt írtak össze, még Eszláron 142, Lökön 120, Szentmihályon 182 családfő talált otthonra.
Rákóczi 1704. október 8-án elrendelte a korszerűtlen vár lerombolását, amely munkát a rakamaziakkal végeztette el. Ellenszolgáltatásként 2 évre a közmunkától és egyéb szolgáltatásoktól mentességet kaptak.
Rákóczi 1705. december 21-én kelt rendeletével minden fegyverfogható embert 1706 január 5-re Rakamazra rendelt, amelyet később 1706 augusztus 15-re a több lakosú Eszlárra helyezte át.

A fentiekből megállapítható, hogy a menekültek nem a részükre kijelölt puszta - Rakamazt, hanem az útjuk során megismert lakosoktól elhagyott községeket tartották letelepedésre alkalmasnak. Az áttelepülés nem a Rákócziak kívánságának megfelelően alakult, ellenben több száz fővel erősítette a kuruc hadsereget. 1711. május 1-jén a majtényi síkon a kuruc csapatok letették a fegyvert és véget ért a szabadságharc. Ezzel Rakamaz ismét a tokaji kamarához tartozik. Szabolcs megyei összeírás szerint 1704-1729 között nem lakták Rakamazt. 1728-ban 8 család van nyilvántartva. A temesi sikeres német telepítés után a tokaji kamara Rakamazt tervezte német lakosokkal betelepíteni. A telepítés sikere érdekében 1728-ban a kamara szerződést kötött Falck Jánossal.
 A szerződésben Falck kötelezte magát, hogy költségén 150 német családot költöztet a birodalomtól Budáig. Az áttelepítettek jártasok legyenek a föld és szőlő művelésében, melyért minden beköltözött család után 4 forintot kap a kamrától. Budától a kamara saját költségén szállítja a beköltözőket Rakamazra. Minden áttelepült 20 bécsi öl széles és 30 öl hosszú házhelyet, 30 bécsi hold szántóföldet, 6 hold rétet és szabad legelőt kap. Épületfát a sóhivatal (kamara) mérsékelt áron adja, s azt a települők négy évi részletben fizethetik meg. A tüzelőfa szükségletük ellátására a beregi erdőben jelölnek  részükre területet, mégpedig ingyen, csak az erdő kipusztítását nem engedik meg nekik.
Az utazási költség fejében a Dunán le Budáig 1 forintot fizetnek. Minden, amit magukkal hoznak, vámtól és harmincadtól mentes. A települők csakis katolikusok lehetnek. Papot is hoznak magukkal. A pap évi fizetése 150 forint, 150 mérő gabona, 15 akol bor és 15 öl fa lesz. A templomot és paplakot a kincstár építteti fel. Minden betelepülő 300 forint készpénzt köteles magával hozni. Az egész telkes betelepülő 4 ökörrel, vagy 4 lóval 30 napi robot munkát fog végezni és évi 12 forint adót fizet, a féltelkes a terhek felét fizeti. Robotot és tizedet az első évben nem szolgáltatnak, második évben már fél robottal és fél tizeddel adóznak. A harmadik évben már egészre kötelezettek. Az egyezség megkötése után Falck hozzálátott a toborzáshoz, amely kiterjedt a mainzi, trieri, Pfalzi választók, a badeni őrgróf, a birkenfeldi és zweibrückeni hercegek, a darmstadti és a speyer-i püspök birtokainak területére. A rakamazi anyakönyv szerint 1 729 nyarán érkezett a német családok első csoportja, majd a következő években folyamatosan jöttek összesen 619en. A kamarai adatok szerint 1729-ben 38, 1730-ban 6, 1731-ben 8, 1732-ben 30, 1733-ban 20 és 1734-ben 8 család érkezett Rakamazra. Az 1736-os adóösszeírásból megállapítható, hogy az adókedvezményben részesülő német telepesek mellett ugyanannyi más nemzetiségű nevet is találunk, akik az 1723-iki 103 tc. által biztosított 6 évi adómentesség kedvéért vándoroltak Rakamazra. Az itt tartózkodásuk csak adókedvezmény idejére korlátozódott, ugyanis ezek az idegenek a következő évi adóösszeírásban már nem szerepelnek. A tokaji kamarának a németek áttelepülésével célja az volt, hogy hasznosítsa a tulajdonában levő parlagon maradt külső fekvésű termőföldet, amelyet robotmunkával szándékozott műveltetni. Mindezekre az áttelepültek szerződésileg is kötelezték magukat. 6 évre szóló adómentességet kaptak, de nem ismerték a magyarországi gazdasági helyzetet, az adópolitikát és annak terheit. Ez utóbbi okozta a legnagyobb csalódást az elkövetkező 30-40 évben. III. Károly kormánya megszervezte az állandó hadsereget, ennek eltartására állandó és biztos jövedelemre lett volna szükség, miért is szigorú adózást vezetett be. Az úgynevezett hadiadó mellé a vármegye saját szükségletét szolgáló adóval is terhelte a dolgozó népet. Mária Terézia trónra lépése után már a védelmi háború hadiköltségének megszavazása került előtérbe. A hét évig tartó örökösödési háború, amely a jobbágyokra hárította a súlyos adókat.
Ezt követte a Hétéves háború, amely 1763-ig tartott. Mindezek az események fokozták az adóterheket. 1736-1763 közötti időből 9 adóösszeíró lappal rendelkezünk. Ezekből megállapítható, hogy a hatóság megadóztatta a baromfi kivételével az összes jószágállományt, terményeket és termőföldet. A nagy adóterhek azt eredményezték, hogy csak annyi földet vettek művelésbe, amennyi a fejadagot biztosította. E korból még megmaradt házak lebontásánál mindegyiknél megtalálható volt a ház alá süllyesztett gömb alakú verem, amelynek kiégetésével alkalmassá tették a gabona tárolására. Az 1763-as adóösszeíró lapon már észrevehető, hogy a bevallott jószágok száma és a termények mennyisége növekszik. Rakamazra települtek száma is bővül, mivel bármennyi telek rendelkezésükre áll és az adókedvezményt is megkapják. 1 763-ban Trachperger János ispán kinevezésével megindul a már korábban tervbe vett robotmunkára tervezett gazdaság. A kamara által 1734-ben épített tornyos kőtemplom 1772-ben már a szaporodó hívek befogadására szűknek bizonyult, ezért a kamara elnöke elrendelte a templom három hajóssá való bővítését, ez csak hét év múlva történt meg, amikor az újjáépített toronyba az óra mellé Egerben öntött harangot helyezték el. A kamarai építmények közül az 1787-ben épült régi községháza maradt meg. 1773-ban a tokaji, tarcali és diósgyőri uradalom egyesül. Tokajban egy kasznárság marad. A tiszttartóság a többi hivatalokkal Tarcalon és a prefektusság (jószágkormányzóság) Diósgyőrben székel.

Magyarországon az első népszámlálást 1784-1787-ben II. József rendelte el, amely szerint Rakamazon 228 ház, 205 család, 670 férfi és 680 nő, összesen 1350 fő lakik.
Széchenyi István huszárkapitányt 1823. október elején ezredével Lengyelországba vezénylik. A naplójában a következőket írja: Okt. 7-én Nánáson ebédeltem, este Tokajba érkeztem és 8-án a tokaji hegyen voltam. E hegyről láthatta a hegy lábánál kanyargó Tiszát és ekkor gondolt a folyó átvágására. 1831. június végén Rakamazra is betört a fekete halál (kolera), az anyakönyv szerint 35 férfi és 32 nő esett áldozatul, mindannyian felnőttek voltak.
1848. évtől adó elszámolási lapot készített a kamara Rakamazról, amelyen 168 fél és - háromnegyed telkes jobbágy neve lett felsorolva. A nevezett részarányos telkek összesen 100 egész telket tesznek ki. A zsellérek száma 100 család volt. Ezeknek egy nyolcadot kitevő földjük sem volt és házzal rendelkeztek. Más házában lakó zsellérek száma 12 család volt. A jobbágyok és a házas zsellérek 1 forint cenzust fizetnek évente. A robotban le nem töltött napok számát pénzre átszámolták, 5 napot 1 forintra értékelték. A jobbágynak tulajdonjoga ezután is csak ingóságaira és befektetésre volt, ellenben a telek cseréje, vétele, zálogosítása, a telek széthasítása, értékesítése, másra való átruházása csak a kamara beleegyezésével történhetett meg. Viszont őt a kamara csak kivételesen, mégpedig rendes polgári per útján űzhette el a telkéről.

Rakamaz Város Önkormányzata
AZ ADY ENDRE ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉPÜLETÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE
Projekt azonosító: TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00026
Támogatás összege:
269.875.000.-Ft

infoblokk kedv final felso cmyk ERFA

logo03

mm logo

„Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal épületének fejlesztése, felújítása”

Beruházás összköltsége: 29.871.255.-Ft

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet II. 4. pont aa) alpont szerinti Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása jogcímen valósult meg.

uszt logo rgb

mm logo

„Rakamaz – külterületi kerékpárút építése”
(projektazonosító: KÖZOP-3.5.0-09-11-2015-0082)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 199.777.375.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. szeptember 28. – 2015. november 30.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg

uszt logo rgb

mm logo

„Fotovoltaikus rendszer kialakítása Rakamaz város intézményein”
(projektazonosító: KEOP-4.10.0/N/14-2014-0166)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 26.246.590.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. május 4. – 2015. augusztus 31.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

uszt logo rgb

Önkormányzati hivatal

hivatal

Vezető: Dr. Kóder László
Hétfő: 08.00-12.00 12.30-16.00
Kedd: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 08.00-12.00 12.30-16.00
Csütörtök-Péntek: nincs ügyfélfogadás

Aranyévek szociális gondozási központ

arany

Vezető: Graczkáné Takács Zsófia
Látogatási idő: minden nap 9.00-18.00
Ügyfélfogadási idő: hétfőn 9.00-16.00
szerdán: 14.00-16.00

Városi Művelődési Központ és Könyvtár

IMG 6968k

Vezető: Takácsné Bánlaki Anikó
4465 Rakamaz, Szent István út 174
0642/570-727; 0642/570-31
Hétfő - Péntek: 10.00-18.00

Rakamazi Mesevár Óvoda és mini bölcsőde

oviVezető: Bendik Istvánné
4465 Rakamaz Bocskai út 76.
Tel. +36-42/570-717
4465 Rakamaz Dózsa György út 1.
Tel. +36-42/570-716

© 2017 Rakamaz. All Rights Reserved.

Please publish modules in offcanvas position.