Rakamaz a mohácsi vész után

A mohácsi vész után a kettős királyság kialakulásával a kettészakadt Magyarországon területhódító harcok követték egymást és ezek során Rakamaz hol Ferdinándhoz, hol Erdélyhez tartozott. Az adóösszeírásból megállapítható, hogy többszöri csapatátvonulások nem befolyásolták a falu lakosságának alakulását, mindössze a Bátori család uraságát a tokaji kamara váltotta fel. A fordulópontot az 1566-os év jelentett, mikor a török szolgálatában szegődött krími tatárlovasság felperzselte és elpusztította Rakamazt. Tíz évvel a tatárbetörés előtt 1 556-ban Rakamaz lélekszáma 450 fő, ugyanakkor Nyíregyháza lakosainak száma 460 fő.
1572-ben Rakamaz török megszállás alá került, a török defterdárok adólajstromot (deftert) készítettek, az adófizetés a község elhagyására kényszeríttette a lakosokat. Valószínűleg a Tisza túloldalára menekültek.
1581-től rendelkezünk kamarai összeírással, mikor 22 telkes hagyta el a községet és 21 telkes, valamint 14 halász továbbra is Rakamazon maradt.
A császáriak Nyugat- és Észak-Magyarország (Kassa) védelmére Rakamaz természeti adottságait kihasználva sánccal kötötték össze a Tiszát és a Morotvát. A közeli tölgyes faanyagát felhasználva erős védelmi állásokat hoztak létre, amelyek alkalmassá tették több hadosztály táborozását. A sánc bástyáit ellátták tarackokkal, muskétákkal és egyéb lövő szerszámokkal. A sánc bejárata és a parancsnokság a község területén volt. A sánc 4000 lépés hosszú és 1500 lépésre kiugró ék alakban, amelynek közepe táján egy kimagasló dombon (Strázsadomb) a tüzérség helye volt. A sánc létesítése a nyugaton élőknek biztonságot adott, ellenben Rakamaz lakosságának elmenekülését és a falu pusztulását okozta.
Miksa főherceg 1595-ben 4500 magyar, 2000 német és 1000 kozákból álló seregével a rakamazi sáncban táborozott. A sáncból engedte Belgiojoso katonáit zsákmányolásra, aminek megtorlására a hajdúk Bocskai segítségével 1604 őszén a rakamazi sáncból megfutamította és megsemmisítette az elmenekülni nem tudó rácokat. E győzelemmel megnyílt az út az ország északi és nyugati részeire.
Bethlen Gábor 1619. szeptember 17-én Kassa átállása következtében minden ellenállás nélkül jutott át a sáncon. Sikeres hadjárata után 1621-ben a nikolsburgi béke
- értelmében Erdélyhez tartoztunk. 1631-ben Eszterházi Miklós nádor 1500 zsoldosával védte a rakamazi sáncot. E hadak lovascsapatai egészen Nánásig vonultak előre. A támadás visszaverésére I. Rákóczi György vezérei, ifj. Bethlen István és Zólyomi Dávid, a hozzájuk csatlakozó hajdúkkal március 15-én hajnalban támadást indítottak és a szétvert zsoldosokat a rakamazi sáncig üldözték. A védők erős tüzelése ellenére a gyalogosok több helyen betörtek a sáncba, ezzel utat nyitottak a lovasoknak is. Öt órás küzdelem után bevették a sáncot. A rakamazi harc Eszterházi nádort csakhamar békére kényszeríttette. I. Rákóczi György a svédekkel kötött szövetség eredményeként 1645 augusztusában Ferdinánddal kötött békeszerződésben megkapja a tokaji szőlőt és a rakamazi termőföldet. Ezzel ismét Erdélyhez került Rakamaz. A fejedelem iratai szerint 46 jobbágy telepedett vissza, akik régebben 17 forintot fizettek adóban. A fizetés helyett a tokaji szőlőt művelték saját költségükön.
II. Rákóczi György nagyravágyó politikája felbõszítette a törököket, akik megindították a pusztító hadjáratukat, megkezdték Nagyvárad ostromát, majd elfoglalták Debrecent, Bodrogközt, és a rakamazi sáncig száguldoztak. Souchs tábornagy parancsnoksága alatt 10.000 császári katona vonul a rakamazi sáncba a török támadás kivédésére. Wesselényi Ferenc nádor szervezte az ellenállást és szólította, buzdította a népet részvételre, gondoskodott az ellátásukról, valamint 70 napot töltött a rakamazi táborban. A sánc több mint száz évig fontos hadászati pont volt. A sáncra a vágás dűlő emlékeztet.

sancok.jpg
A rakamazi sáncok 1660-ban

Rakamaz Város Önkormányzata
AZ ADY ENDRE ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉPÜLETÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE
Projekt azonosító: TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00026
Támogatás összege:
269.875.000.-Ft

infoblokk kedv final felso cmyk ERFA

logo03

mm logo

„Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal épületének fejlesztése, felújítása”

Beruházás összköltsége: 29.871.255.-Ft

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet II. 4. pont aa) alpont szerinti Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása jogcímen valósult meg.

uszt logo rgb

mm logo

„Rakamaz – külterületi kerékpárút építése”
(projektazonosító: KÖZOP-3.5.0-09-11-2015-0082)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 199.777.375.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. szeptember 28. – 2015. november 30.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg

uszt logo rgb

mm logo

„Fotovoltaikus rendszer kialakítása Rakamaz város intézményein”
(projektazonosító: KEOP-4.10.0/N/14-2014-0166)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 26.246.590.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. május 4. – 2015. augusztus 31.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

uszt logo rgb

Önkormányzati hivatal

hivatal

Vezető: Dr. Kóder László
Hétfő: 08.00-12.00 12.30-16.00
Kedd: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 08.00-12.00 12.30-16.00
Csütörtök-Péntek: nincs ügyfélfogadás

Aranyévek szociális gondozási központ

arany

Vezető: Graczkáné Takács Zsófia
Látogatási idő: minden nap 9.00-18.00
Ügyfélfogadási idő: hétfőn 9.00-16.00
szerdán: 14.00-16.00

Városi Művelődési Központ és Könyvtár

IMG 6968k

Vezető: Takácsné Bánlaki Anikó
4465 Rakamaz, Szent István út 174
0642/570-727; 0642/570-31
Hétfő - Péntek: 10.00-18.00

Rakamazi Mesevár Óvoda és mini bölcsőde

oviVezető: Bendik Istvánné
4465 Rakamaz Bocskai út 76.
Tel. +36-42/570-717
4465 Rakamaz Dózsa György út 1.
Tel. +36-42/570-716

© 2017 Rakamaz. All Rights Reserved.

Please publish modules in offcanvas position.